Nyelvtan
A romanid nyelv nyelvtana
5. § Az írásjelek
1. A pont befejezett, teljes mondatot zár le. Pontot teszünk a romanidban is a függő kérdő mondatok után. Pont kerül a Senyor szó rövidítése után, pl. Sr. Pataki Pataki úr. A Senyora asszony és a Senyorita kisasszony szavak rövidítése után nem teszünk pontot, pl. Sra Kovács [kovach] Kovácsné, Kovácsné asszony, Sta Molnár [molnar] Molnár kisasszony. (Megszólításként is).
Nem teszünk pontot1 a keltezésben a napokat jelző számnevek után, pl. el 15 (dece quinque) august augusztus 15-e vagy 15-én, valamint az uralkodók és pápák neve után álló számnév után, pl. Luis XIV (dece quatre) XIV. Lajos, papa Paul VI (sex) VI. Pál pápa, mivel ezekben a számnév tőszámnév. Nem kivétel ez alól a hónapok első napja és az uralkodókból és a pápákból az első sem, jóllehet ezek sorszámnevek, pl. el 1 septembre (el prim septembre), Stefan I (Stefan prim), papa Johan Paul I (Johan Paul prim). Viszont: papa Johan Paul II (Jolan Paul dos).
A főnév után tett számnév minden esetben tőszámnév, pl. leccion octe nyolcadik lecke, capitul trenta harmincadik fejezet.
2. Vessző választja el egymástól a kötőszó nélküli mellérendelő mondatokat. Pl. Emil scrive, Petre lege Emil ír, Péter olvas.
A kötőszavas mellérendelt mondatokban a kötőszó elé kitesszük a vesszőt. Pl. Yo dare, ma il no vole Én adnék, de ő nem akarja.
Az et kötőszóval kötött mondatok és mondatrészek között nem áll vessző. Maria et Julia laboran et studian Mária és Júlia dolgoznak és tanulnak2.
Az alárendelt mondatok kötőszavai előtt és az igeneves szerkezettel rövidített mellékmondatok előtt nincs vessző, ha a főmondat áll elől, pl. yo save que il ariva hodi tudom, hogy ma érkezik, on deve laborar por viver dolgoznunk kell, hogy éljünk.
Ha viszont a mellékmondat vagy a megrövidített mellékmondat áll elől, akkor a mellékmondat után kitesszük a vesszőt, pl. Si yo have temp, yo ira a ver te Ha lesz időm, meglátogatlak, Vident el pericle, il fugid Látva a veszélyt, elfutott.
Vesszőt teszünk a mondathoz szorosan nem tartozó mondatrészek és határozószók után is, pl. Senyor, yo es a Vostre disposicion Uram, állok rendelkezésére, Finalmente, il arivad a 10 horas Végül is 10 órakor megérkezett.
Vessző választja el egymástól az azonos mondatrészeket. Pl. Les genitores, les avoles et les infantes viven in la misme urbe A szülők, a nagyszülők és a gyerekek ugyanabban a városban élnek.
Vessző áll az értelmező előtt és után, pl. Stefan I, el gran rege, morid in 1038 I. István, a nagy király, 1038-ban halt meg.
A levélbeni megszólítás után felkiáltójel helyett szintén vesszőt teszünk a romanidban, pl. Car Genitores, Kedves Szüleim!
A többi írásjel: a pontosvessző, a kettőspont, a kérdőjel, a felkiáltójel (a fentebbi példát kivéve), a gondolatjel, az idézőjel3 és a zárójel használata a magyar szabályokkal egyező.
1 A korpuszban eredetileg a W.C. szó is rövidítésként, ponttal tagolva állt, ezt azonban javítottuk pont nélküli WC-re, mivel inkább betűszó, és a többi betűszó a korpuszban pont nélkül íródik, pl. CB, CJF, CV, NEC, PCA, SI, TV, USA.
2 Ez a mondat magyarul ugyan suta, de annyi megállapítható, hogy több egyes számú alany mellett a romanidban többes számú állítmányt kell használni.
3 Az idézőjel formája viszont valószínűleg eltér, ui. az újlatin nyelvek többségében a kezdő idézőjelet fölül teszik ki: “...”. A korpuszban idézőjel egy helyen fordul elő, de mivel a szöveg írógéppel készült, az idézőjel célzott formája nem rekonstruálható. A felsorolás nem emlékezik meg a kötőjelről: itt a magyar szabályokat követtük, jóllehet pl. a spanyol nem különböztet meg nagy- és kiskötőjelet.