Példatár

A romanid nyelvtan példatára

G01A kiejtés
G02A hangsúly
G03A szavak elválasztása
G04A kis és nagy kezdőbetűk
G05Az írásjelek
G06A névelők
G07A főnév
G08A főnév többes száma
G09A főnév ragozása
G10A melléknév
G11Melléknévként használt főnevek
G12A melléknév fokozása
G13A hasonlítás
G14Személyes névmások
G15Birtokos névmások
G16Mutató névmások
G17A meghatározó névmás
G18Kérdő névmások
G19Vonatkozó névmások
G20A visszaható névmás
G21A nyomósító névmás
G22A határozatlan névmások
G23Az igék felosztása
G24Az igék ragozása
G25A cselekvő ige
G26A szenvedő ige
G27A visszaható ige
G28A műveltető ige
G29A segédigék
G30A módbeli segédigék
G31A rendhagyó igék
G32A főnévi igenév
G33A melléknévi igenév
G34A határozói igenév
G35A határozószó képzése
G36Az elöljárószók
G37A kötőszók
G38Az indulatszók
G39A tagadás
G40A szórend
G41A mondatrészek kiemelése
G42Az igeneves szerkezetek
G43Az értelemkiegészítő főnévi igenév
G44Kifejezések
G45A szóalkotás

Ez a dokumentum dr. Magyar Zoltán – Romanid: Tájékoztató és társalgási könyv (Debrecen, 1984. ISBN 963 471 337 8) c. művének nyelvtani részében (115–155. oldal) előforduló példaszavakat, -kifejezéseket és -mondatokat tartalmazza magyar megfelelőikkel együtt. Ez különösen a szintaxis és a mondattan terén ad jelentős pluszt a társalgási könyvhöz képest. A rögzítéskor az alábbi változtatások történtek:

  • A magyar rész helyesírását a jobb kereshetőség érdekében modernizáltam, illetve pótoltam az eredetileg hiányzó ékezeteket az í, ú és ű betűkről;
  • A romanid részben – a romanid helyesírás kiterjesztésével – a rendhagyó hangsúlyokat éles ékezetes betűkkel jelöltem. A rendhagyó eseteken kívül jelölve lett a hangsúly az alábbi, főszabályoktól eltérő esetekben: a jövő idejű igéken (vö. sera ‘este’ ~ será ‘lesz’), és a II. osztályú (-er főnévi igenevű) igék tőhangsúlyos alakjain.
    A fentieken túl betűkapcsolatban a tompa ékezet jelöli azt, hogy azt nem kettőshangzóként, hanem két külön hangként kell kiejteni;
  • Csillag (*) mutatja azokat az adatokat, amelyek helytelennek minősíthetőek;
  • Kettőskereszt (#) jelzi azokat a magyar megfelelőket, melyeket én konstruáltam az újlatin analógiák alapján, mert az eredeti anyag hozzájuk nem adott semmilyen támpontot;
  • A romanid részben az „idegen nevek” romanid szerinti kiejtését megadtam szögletes zárójelek között, valamint egyes kisebb, a romanid helyesírás egységességét megbontó, vélhető helyesírási hibákat javítottam;
  • A kifejezéseket a hivatkozhatás végett beszámoztam. A számozás a nyelvtani paragrafus számán, és azon belül az előfordulási sorrenden alapul.